„Kivonulásra szólították fel a magyar katonákat Afganisztánból a tálibok (…) Csak azt kérdezzük Magyarország kormányától és polgáraitól, mi hasznuk származhat egy ilyen háborúból. Ez a háború amerika érdekeit szolgálja. Történelmi konfliktus feszül népeink között? Ha nem, miért küld Magyarország katonákat a megszálló erők oldalán harcolni Afganisztánba? – érvel közleményében a magyar csapatkivonás mellett a tálib szóvivő. Zabihullah Mudzsahid ezután külön kitér arra, hogy a tálibok offenzívára készülnek Baglán tartományban, ott, ahol a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) teljesít szolgálatot a nemzetközi erők (ISAF) kötelékében.” (Forrás: http://nol.hu/kulfold/a_talibok_megfenyegettek_a_magyarokat)
A hír bejárta a médiát, néhány óra leforgása alatt megjelent minden kisebb és nagyobb magyar hírportálon. Hogy ez a háború mennyire nem szolgálja érdekeinket, közhely lenne ecsetelnem. Azt, hogy milyen vélt indokok állnak részvételünk mögött, annál inkább érdemes áttekintenünk. NATO tagság az élen, az esetleges további kétkedőknek a tálib rémtettek, valamint elmaradott, agresszív kultúrájuk példákkal való alátámasztása (fórumozók köreiben).
„Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, (…) 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.” (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Észak-atlanti_Szerződés_Szervezete)
1. ábra NATO tagországok (Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Location_NATO.svg&filetimestamp=20090401153752)
Jelen esetben az USA „szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében” folyik a háború. Amellett, hogy már a háború kirobbantásának indokai körül is terjedelmes összeesküvés elmélet kering –azaz a történet egyáltalán nem világos és egyszerű- a háború lefolyásának körülményei is felvetnek mind logikai, mind erkölcsi problémákat.
Tisztán logikai síkon maradva a helyzet a következő. Afganisztán (hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Köztársaság), területe 647 500 km2, becsült népessége 32 738 376 fő (2008). „A tálibok (…) az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom (…) 1996 és 2001 között volt hatalmon Afganisztánban, amikor vezetőiket eltávolították a hatalomból a NATO országok és az Északi Szövetség közös katonai akciójával.” (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tálibok) Ez után azonban egy elhúzódó háború következett, és tart ma is, melynek egyre komolyabb részeseivé válunk.
„Patthelyzet alakult ki Afganisztánban a szövetséges csapatok és a tálibok között – nyilatkozta Stanley McChrystal, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka.
Az ISAF parancsnoka a PBS csatorna riporterének azt mondta, a szövetséges csapatoknak ugyan sikerült megtörniük a tálibok lendületét, viszont jelenleg semelyik fél nem áll nyerésre a háborúban. Mint mondta, a gerillák még mindig nagy számban vannak jelen, és hatáskörük az egész országra kiterjed.
McChrystal ugyanakkor hozzátette: arra számít, hogy a szövetséges csapatok még idén komoly sikereket fognak elérni a közép-ázsiai konfliktusban.” (Forrás: http://kitekinto.hu/amerika/2010/05/14/patthelyzet_alakult_ki_afganisztanban/)
Ilyen és ehhez hasonló híreket hallhattunk az elmúlt 9 évben.
A szemben álló felek brutális erőkülönbsége ellenére elhúzódik a háború 9 évig?
Gerillaháború ide vagy oda, elképzelhetetlen lett volna 2001-2003 környékén, hogy ez a küzdelem még 2010-ben is tart. Érdemes lenne egy mélyre ható elemzést végezni arról, hogy kinek is érdeke a háború. Nem feltétlenül a győzelem, hanem maga a háború megléte. Nem az első eset az USA történelmében, hogy egy háború ilyen kínosan hosszan, olykor állóvízzé fajulva elhúzódik (Vietnam amerikai katonai beavatkozás 1959-1973).
Ha az USA és szövetségesei tényleg olyan gyengék, hogy nem voltak képesek befejezni ezt a háborút elfogadható időn belül (nem mintha létezne ilyen a békepártiak szemében), akkor a világ erőegyensúlya nagy veszélyben van. Amennyiben viszont befejezhették volna, de inkább egy háborús helyzetet konzerváltak, egyéb pénzügyi érdekek (finanszírozás, fegyvergyártás, stb.…) kiszolgálása végett, az talán még komolyabb problémákat vet fel.
Végezetül, hogyan lehetne összefoglalni ezt a hírt, ha minden jóindulatunkat és optimizmusunkat bevetjük? Szükségtelenül ellenségeinkké vált embertársaink figyelmeztettek:
-Támadni fogunk, menjetek, mert értelmetlen veszteség itt meghalnotok.
