Magyarország remek infrastruktúrális adottságait mi sem szemlélteti jobban, mint egy összehasonlítás Ausztriával. Masszív hegyeket kell átvágniuk hogy viszonylag egyenes, gyors autópályákat tudjanak építeni. Elismerésre méltó munka.
Mégis, Európa többi országához képest, nálunk köztudottan drága az autópálya építés. Mivel az üzemanyag egyre drágább lesz, elsődlegesen a tömegközlekedést kell fejlesztenünk. Egész jól állunk vasúttal, “csak” felújítani, fejleszteni, bővíteni, szépíteni kell. Ha a buszok szimpatikusabbak, abban az irányban is fejlődhetünk. Az Ikarus például, egy magyar autóbuszgyár; 2007-es bezárásáig a világ autóbusz piacának egyik meghatározó szereplője. Hány városban látunk ma, Magyarországon külföldi származású buszokat?
Természetesen, az autóhasználat minél magasabb szinten való tartása is alapvető feladat. Mozgásban kell maradnunk, bármi történjék is. Nehéz gazdasági helyzetekben, gyakran születtek a világ különböző pontjain, különféle nép-autók. A lehetőségekhez mérten egyszerű, ugyanakkor rendkívül korszerű, és maximálisan energiatakarékos autóra van szükségünk, magas példányszámban előállítva. Jelenleg is van hazánkban autógyártás, de a profit, az eladások haszna, természetesen kiáramlik. Országunk mindenképp adóval terheli az eladott járművet. Képzeljük el, ha mindannyian összefognánk, és elősegítenénk egy népautó megszületését, melyet később lehetőség lenne minél nagyobb darabszámban, akár szabályozható haszonnal, magunknak előállítani.
Az összefogás, létezik, évezredes vívmány, a neve állam. Az, hogy mire használjuk, csak rajtunk múlik. Az állam, az ország, mi magunk vagyunk.
Nem mellesleg, létezik ilyen autó. Minden fent említett elvárásnak megfelel, és közelebb áll a sorozatgyártáshoz mint hinnénk. Már ránézésre is meghaladja korunk technológiáját. A támogatók közt szerepel a Magyar Autóklub, miért ne szerepelhetnénk mi magunk, a Magyar Állam?
Ugyanezen csoport egy másik tervezett terméke igazán érdekes koncepció. Lényegében egy elektromos üzemű motorkerékpár, mely könnyű és bőrönd méretűre hajtható. Nem-e lehetne jól együtt használni egy kellemes, jólszervezett tömegközlekedéssel? (továbbá, vizsgáljuk meg, egy ilyen rendszer károsanyag kibocsátását...)
A közlekedéshez energia kell, ami egyre drágább. Egyes elemzések szerint, Magyarország mezőgazdasági adottságai lehetővé teszik, hogy 30 millió embert táplálékkal lássunk el. Fáradjunk fel nyári évszakban valamelyik kilátónkba, és tekintsünk a távolba. Saját szemünkkel győződhetünk meg kihasználatlan mezőgazdasági területeinkről. Jelenleg, földjeink kipihenve, megerősödve várják, hogy használjuk őket. Nagyjából 10 millióan vagyunk hazánkban, tehát marad bőven kapacitás, arra, amire kell. Üzemanyagot kell termelnünk. Nem csak nekünk kell ezt tennünk, hanem minden nemzetnek a világban, kivétel, akik meg vannak áldva bőséges kőolajkészlettel. Egy idő után persze nekik is, de addig is, egyre drágábban fogják eladni nekünk, amíg eladják egyáltalán. Tehát dolgoznunk kell, „meg kell szüntetnünk a hiányt”. A dolog egyszerűbb, mint sokan hinnénk, a dízel üzem viszonylag könnyen helyettesíthető biodízel üzemmel, igazából csak akarat kérdése. A dízel Magyarország egyik nagy lehetősége, tekintettel, hogy a hozzá szükséges, “étolaj” jellegű növények terén járatosak vagyunk, és az adottságaink megfelelőek termesztésükhöz. Az üzemanyag biztonságos, könnyen kezelhető és igen környezetbarát. Emlékszünk még a 80-as 90-es évek hatalmas napraforgó tábláira szerte az országban? Gyönyörűek voltak.
A benzin helyettesítésére szolgáló bioetanol, hazánkban szintén előállítható. “Előnyként említik azt is, hogy bioetanol nyersanyagát ásványkincsekben szegény, mezőgazdasági területeken is elő lehet állítani, így a kőolajban szegény országok (például Magyarország) importfüggősége csökkenthető, valamint a helyi munkaerő is nagyobb mértékben foglalkoztatható.” (Forrás: Wikipédia)
Lehet jó infrastruktúránk, kellemes tömegközlekedésünk, utópiát idéző autóink, és mindehhez üzemanyagunk.
De, el kell kezdenünk megvalósítani.