“Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén:
-gazdasági globalizáció
-pénzügyi globalizáció
-kulturális globalizáció
-szimbólumok globalizációja
-információs globalizáció
-nyelvi globalizáció
A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák. A globalizáció állandó növekedéssel jár.” (Forrás: Wikipédia)
Fontos, hogy a globalizációt a felsorolt szempontok szerint vizsgáljuk. Ha úgy tetszik, vannak olyan aspektusai, amelyek kifejezetten hasznosak. Az információs globalizáció, amely elválaszthatatlanul egybefonódik az informatikai globalizációval, kifejezetten hasznos. Családtagok távollétét könnyíti meg, és percek alatt megtudhatjuk, mi történik a világ másik felén. A kultúrális globalizáció, abban az értelemben, hogy nagyobb mértékben tanulhatnak egymástól a különböző nemzetek, szintén üdvözölhető. A nyelvi globalizáció is praktikus dolog, ameddig abból áll, hogy gyermekeink angol nyelvet is tanulnak az iskolában. Külföldön az angol tudással, szinte bárhol el lehet boldogulni. Azonban, mikor esetleg a nyelvhasználat valahol kényszerítésre kerül, az érintettek oldaláról megérthetőek a reakciók, még ha némelyek nacionalistának is bélyegzik ezeket. Az ember előrébb való, mint a nyelv.
“A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Az egyik legtöbbet vitatott politikai nézetrendszer.” (Forrás: Wikipédia)
A nacionalista szóhoz, manapság teljes mértékben negatív tartalom kapcsolódik, nagyon sok ember szemében. Pedig, a nacionalizmus jól láthatóan nem egységeses, mára kifejezett típusai alakultak ki: "A nacionalizmus szélsőséges formája, melyet sovinizmusnak neveznek gyakran vallják a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát.(...) ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával." (Forrás: Wikipédia) Természetesen, létezik sokkal barátságosabb eszmerendszer is, a nacionalizmus keretein belül: "A patriotizmus tiszta hazaszeretet, mások megsértésének igénye nélkül. Nem más, mint a föld, a nemzeti múlt, a nemzeti intézmények, a nyelv és a szokások tisztelete és szeretete. Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért." (Forrás: Wikipédia)
Illyés Gyula után, nyugodt szívvel elkülöníthetünk egyfajta “védekező nacionalizmust”, amelyet bel- és külpolitikailag korrekt, békés szándékú, ám nemzeti érdekeink védelmében álló lépések fémjeleznek. Mindez pedig, érezhetően megfér a globalizáció fentebb kiemelt, hasznos elemivel. Ugyanakkor jogosan támadhatóak, a nemzetek felett álló intézmények közül azok, melyek "pénzszivattyúként" működve csaknem éhbérért cserébe kihasználják a hazai munkaerőt. Miközben a mindíg aktuális politikai és szellemi vezetés, ezen cégek számát növelve, a külföldi tőke számára vonzó gazdasági lépéseket téve próbálja a munkanélküliséget kezelni. Ezzel természetesen lemondunk a haszon lehetőségéről, miközben abban a tévhitben élünk, hogy hazánkban, önerőből nem tudunk munkahelyet teremteni. Természetesen, a nagyárúházak polcai import termékektől roskadoznak, melyek teljes mértékben előállíthatóak lettek volna a hazai ipari lehetőségek keretein belül.
Egymást vádoljuk ahelyett, hogy közös érdekeinkhez együtt ragaszkodnánk. Olyan érdekekhez, melyek lelkes hazafiakat, és kisebbségben élőket kovácsolhatnak eggyé.
